|
Ha meg kell szabadulnia a felületi tüskéktől, meg kell tisztítania az éleket vagy ki kell simítania a hegesztési varratokat, akkor nyúljon a csiszolókoronghoz. A szerszám különböző átmérőkben és vastagságokban kapható, a kiválasztás fő paraméterei a szemcseméret és a keménység, de a korongot alkotó szemcsék típusa is. Ezek a jellemzők aztán a csiszolni kívánt anyaghoz kapcsolódnak.
Csiszolókorongok jelölése
A milliméterben megadott méreteken kívül más fontos adatokat is talál a csiszolókorongokon.
A méreteknél először a tárcsa átmérőjét kell megadni (pl. 125 mm), majd a vastagságot és végül a szorítónyílás átmérőjét. A tárcsa vastagsága 0,8 és 10 mm között mozog, a szorítónyílás 22,2 mm, 25,4 mm és 32 mm lehet.
A csiszolókorongok szemcseméretét, azaz a szemcsék durvaságát 8 és 400 között jelölik, a magasabb szám finomabb szemcsét jelent.
- 8-24 = bruttó
- 30-60 = közepes
- 70-180 = jó
- 220-400 = nagyon finom
Minél több eltávolításra van szükségünk, annál durvább pengét választunk. Ugyanezt a típust kell használni akkor is, ha zsírosodásra hajlamos anyagot csiszolunk. Például fa normál csiszolásához egy finom szemcsés is megteszi.
Acsiszolókorongok keménységét betűkkel jelöljük:
- F, G = nagyon puha
- H, I, J = puha
- K, L, M, N, O = közepes
- P, Q, R, S = kemény
- T, U, V, W, X, Z = nagyon nehéz
A puha kerék alkalmas a hőmérsékletváltozásra érzékeny anyagokhoz, vagy amikor a munkadarabot a kerék arcával csiszolja.
Általában minél nagyobb az érintkezési felület a munkadarab és a korong között, annál durvább a szemcse és annál kisebb a köszörűkorong keménysége.
A specifikációk között az is érdekelheti, hogy milyen típusú kötőanyag biztosítja a szemcsék kohézióját. A leggyakrabban használt kötőanyag a kerámia (V), de más lehetőségekkel is találkozhat:
- magnezit (Mg) - jellemző a hidegvágás, azaz a munka közbeni hűtés szükségessége,
- Gumi (R ) - inkább polírozásra, mint csiszolásra használják,
- gyanta (B) - mechanikai szilárdságuk miatt elsősorban fém vágó- és csiszolókorongokban használják,
- gyantaerősítésű (BF) - főként öntöttvas és kőkorongokban találja.
A csiszolókorongok típusai szemcsetípus szerint
A csiszolókorongok szemcséi különböző anyagokból készülhetnek. A szemcsék típusa határozza meg a csiszolókorong keménységét és felhasználási módját. A leggyakoribbak a korund, a cirkonkorund és a szilíciumkarbid. A korund csiszolókorong alkalmas acél, alumínium és más színesfémek csiszolására. A cirkonkorund felülete lehetővé teszi a rozsdamentes acél, míg a szilíciumkarbid a kő és az öntöttvas megmunkálását.
Milyen csiszolókorong betonhoz?
Nagyon vastag anyagok, például beton csiszolásához használjon gyémántcsiszolót. Kerámia és üveg megmunkálására is alkalmasak, de acél és más puha anyagok megmunkálására egyáltalán nem alkalmasak. Ezek a kerekek gyanta és magnezit kötéssel készülnek.
A fémkötésűgyémántkorongokat durva csiszolásra használják, és nem zsíros folyadékkal kell hűteni (pl. A műgyanta kötésű korongokat utócsiszolásra tervezték hűtéssel vagy anélkül.
Tartsa a csiszolókorongokat működőképes állapotban
A korongban lévő csiszolószemcsék csak akkor tudják jól eltávolítani az anyagot, ha elég élesek és hézagok vannak közöttük. A használat során azonban a szemcsék fokozatosan eltompulnak, a rések eltömődnek, és a kerék elveszti funkcióját.
A megoldás az úgynevezett kiegyenesítés, ahol a szemek alakját igazítjuk, és a rések növelésével, darabok letörésével növeljük a hézagokat. A korongot a kiegyenesítés után "élesítik".
Az otthoni egyenesítéshez elég lehet egy kézi kerámia egyengető. Ha még durvább csiszolófelületet szeretne elérni, szerezzen be egy élezőtárcsát. A legelterjedtebb módszer mindenesetre a hagyományos élezés, ahol az élezőszerszám áll, a csiszolókorong pedig forog.
Ne aggódjon a csiszolókorongok típusai miatt.
A barkácsolók szerencséjére sok gyártó eltávolodik a klasszikus csiszolókorong jelölésektől.ČSN szerinti csiszolókorongok (lásd fentebb), hanem közvetlenül a termékeken jelzik, hogy mire szolgálnak (pl. Burkoláshoz). A webáruházunkban ugyanígy kereshet rájuk. Gyorsan és egyszerűen.
|
